"Tőke és fasizmus jegyesek"
"Ne örüljetek a vesztének emberek. Mert noha a világ megfojtotta a korcs dögöt, a szuka, amely szülte már megint tüzel." -Bertold Brecht
Korunk egyik egyre jobban érzékelhető problémája a fasizmus újboli térhódítása. Gondolhatunk a nenáci, militarista, rasszista, huligán, antiszemita hétköznapi megnyílvánuláspkra, de ideérthetjük a gazdasági nagytőke hatalmi tőkévé konvertálódását is.
A legsúlyosabb probléma azonban a világot veszélyeztető nyugati imperializmus, mely a harmadik világ országaiban manapság emberek százezreinek életébe kerül -a múltról nem is beszélve.
"Tőke és fasizmus jegyesek." Jelenleg a neofasizmus legfontosabb feladata a náci eszme újboli legalizálása, a nacionalizmus és a nemzeti sovinizmus fogalmának társadalmilag elfogadhatóvá tétele. A bűnös gyűlöleteszméket szimpatikussá kell tenni a tömegek számára, hogy társadalmi bázis épülhessen esetleges hatalomátvételhez. A fasizmus elsődleges feladata ezért az általa elkövetett bűnök tisztázása, magyarázása és, ha ez sem megy -elvégre is 6 millió ember szisztematikus ipari méretű meggyilkolása nem túl bizalomgerjesztő választási program egyik politikai szervezet számára sem- ,akkor a történelem meghamisítása.
A történelemhamisítás kicsiben és nagyban folyik szerte a világon, így kis hazánkban is. Kezdve a Magyar Gárda-alapító Pörzse Sándor féle történelemhamisító műsorról az EchoTv-n, amelyben többek között az agresszor magyar hadsereg huszárja meséli büszkén, hogy vágta le a hazájukat védő orosz kiskatonákat a II. világháborúban.
A nagyüzemi történelemhamisítás módszere igen egyszerű. Végy egy számot, rakj hozzá pár nullát vagy éppen vegyél el, attól függően, hogy mi a politikai érdeked. Vagy fogj egy tanúvallomást és kiáltsd rá, hogy hamis. Minél régebbi az adat, annál jobb. Senki nem volt ott, senki nem látta. Fogj történelmi bizonyítékot, és légy minden titkok tudója, és kiáltsd rá: hamisítvány. Fogj tényeket és tagadd le, vagy kreálj új tényeket. Senki nem tudja ellenőrizni, senki nem tudja cáfolni. És legtöbben a lelkiismeretük érdekében el is hiszik. Hiszen ők csak nácik, nem tömeggyilkosok. És amikor a történelemhamisítás elér egy szintet, már a maga a hamisító is meggyőzte magát saját hazugsága igazáról. A fasizmus betegség, amely az emberi önzőség, kisebbrendűség és mindenféle komplexusok önvédő és cselekvésre késztető mechanizmusa.
A történelemhamisítás non plus ultra-ja a revizionizmus (itt spec nem a magyarok által használt trianoni békediktátum felülvizsgálatára, hanem a holocaust-tagadásra kell gondolni).
Cinikus, otromba és abszolút elmebeteg érvek vannak felsorakoztatva a holocaust léte ellen, amelyeket cáfolni kell. A "66 kérdés és válasz a holocaust-ról" az Institute for Historical Review elnevezésre hallgató náci szervezet irománya. Csak pár oldal, így világszerte, tehát magyar nyelven is könnyen hozzáférhető az interneten, gyorsan ható propaganda. A baj csak az, hogy az egész átverés áltudományos köntösbe bújtatva. Alapelve a "messziről jött ember azt mond, amit akar". Hát akkor cáfoljuk meg egyenként ennek a hazug propagandának a pontjait.
1. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik megöltek
hatmillió zsidót?
Semmilyen. Csak háború utáni vallomások vannak, többségében
egyéni ;túlélőktől;. Ezek a vallomások ellentmondóak, és csak
nagyon kevesen állítják, hogy ténylegesen tanúi voltak
bármilyen ;elgázosításnak;. Nincsenek korabeli dokumentumok
vagy szilárd tények: nincsenek hamuhegyek, nincsenek
krematóriumok, melyek több millió holttestet képesek lennének
elégetni, nincs ;emberből készült szappan;, nincsenek
emberbőrből készített lámpaernyők, és nincs hiteles
demográfiai statisztika sem.
Tonnaszámra állnak a vallomások, nemcsak zsidóktól, hanem az őrszemélyzettől is. A tényleges elgázosításra persze nincsenek tanúk, hisz elszenvedői meghaltak, és a végrehajtásért zsidókból álló Sonderkommando volt felelős, akiket bizonyos időközönként szintén meggyilkoltak. A krematóriumok jórésze igenis megtalálható és látogatható, bár a legtöbbet a visszavonuló SS felrobbantotta. Tömeggyilkosság nem igényel papírmunkát, se dokumentumokat, sőt hátráltató tényező. A hamuhegyeket pedig elhordták a folyók.
2. Milyen bizonyítékok vannak arra, hogy a nácik nem öltek meg
hatmillió zsidót?
Széleskörű törvényszéki, demográfiai, elemzői és
összehasonlításokon alapuló bizonyítékok alátámasztják ennek a
nagyságrendnek a lehetetlenségét. A széles körben ismételt
;hatmilliós; nagyságrend felelőtlen túlzás.
A statisztikák nem megbízhatóak. Pláne a zsidó nép szétterjedése, és Palesztinába költözése miatt. Ezen statisztikák egyszerűen manipulálhatóak, már csak az alapján is, hogy faji vagy vallási alapon határozzuk meg azt, hogy "zsidó". Amúgy sem feltételezhetjük az állítólagos demográfiai adatok megbízhatóságát és hitelességét.
3. Kijelentette-e Simon Wiesenthal írásban, hogy ;német földön
nem voltak megsemmisítő táborok;?
Igen. A híres ;nácivadász; ezt írta a Stars and Stripes-ban,
1993. január 24-én. Azt is állította, hogy a zsidók
;elgázosítása; csak Lengyelországban történt.
Ez a "csak" nem érdemel kommentárt.
4. Ha Dachau Németországban volt, és ha még Wiesenthal is azt
mondja, hogy nem megsemmisítő-tábor volt, akkor miért mondja
olyan sok amerikai veterán, hogy megsemmisítő-tábor volt?
Miután a szövetségesek elfoglalták Dachaut, sok amerikai
katonát és másokat végigvezettek a táboron, és mutattak nekik
egy épületet, amely állítólag ;gázkamra; volt. A
tömeghírközlés széles körben, de hamisan, továbbra is kiáll
amellett, hogy Dachau ;gázkamrás; tábor volt.
Itt a bevezetőben említett "messziről jött ember azt mond, amit akar"-mentalitás figyelhető meg.
5. Szóljunk Auschwitzról is. Van valamilyen bizonyíték arra,
hogy az ottani gázkamrákat emberek meggyilkolására használták?
Nincs. Auschwitzt a szovjetek foglalták el, és a háború után
módosították. Egy termet úgy alakítottak ki, hogy nagy
;gázkamrának; látszódjék. Miután az amerikai Fred Leuchter, a
gázkamraépítés és ;tervezés vezető szakértője megvizsgálta ezt
és Auschwitz más állítólagos elgázosító helyiségeit,
kijelentette, hogy ;abszurditás; azt állítani, hogy ezeket
kivégzésekre használták, vagy használhatták.
Itt a fasiszta eszme antikommunista vonala jön elő. A végén kiderül, hogy a szovjetek kezdték az egész világháborút.... Nagyon gyenge próbálkozás a holocaustot azzal cáfolni, hogy a szovjetek hazugságának tekintjük az egészet. A feltételezés gyenge lábakon áll. Fred Leuchter is csak messziről jött ember. Bizonyára nyereségvágy hajtja, bár ismerve a jobbos internetes propagandát, azon se csodálkoznék, ha kiderülne, hogy ilyen ember nem is létezik.
6. Ha Auschwitz nem ;haláltábor; volt, akkor mi volt az igazi
rendeltetése?
Internáló központ volt, és egy nagyméretű gyárkombinátnak volt
a része. Szintetikus üzemanyagot állítottak ott elő, és a
rabokat munkaerőként hasznosították.
Auschwitz három részből épült fel. Az I-es a központi épületrendszer + tábor a cigányoknak kommunistáknak egy krematóriummal. A II-es a zsidók számára létrehozott nagyüzemi megsemmisítő egység több krematóriummal. Az említett gyárkombinát pedig a harmadik komplexum volt. A munkaerő nagy része felesleges munkát végzett, köveket hordtak oda-vissza minden cél nélkül. Pontosabban a cél az volt, hogy az embereket legyengítsék, nehogy lázadás törjön ki, amíg elgázosításra kerülnek, és hogy ezzel a betegségek okozta halálozás könnyítse a gázkamrák terheit.
7. Ki hozta létre az első koncentrációs táborokat?
A búr háború idején (1899-1902) a britek állítottak fel
általuk ;koncentrációs tábornak; nevezett táborokat
Dél-Afrikában, hogy ott tartsák az afrikander nőket és
gyermekeket. Hozzávetőlegesen 30 000-en haltak meg ezekben a
poklokban, melyek ugyanolyan borzasztóak voltak, mint a II.
világháborús német koncentrációstáborok.
Ez nem cáfolja a holocaust létét. Hogy a 30.000-es szám igaz-e? Sosem fog kiderülni, senki nem tudja ellenőrizni, de nem is ez számít.
8. Miben különböztek a német koncentrációs táborok az amerikai
;visszatelepítő; táboroktól, amelyekben japán-amerikaiakat
internáltak a II. világháború idején?
Az egyetlen jelentős különbség az volt, hogy a németek annak
alapján internálták az embereket, hogy a német háborús
erőfeszítések biztonságára tényleges vagy gyanítható veszélyt
jelentettek, amíg a Roosevelt-kormány kizárólag faji alapon
internálta az embereket.
A német földön üzemelő koncentrációs táborok már jóval a háború előtt működtek, csak gázkamrák nélkül. A bebörtönzöttek háború nélkül nem jelenthettek veszélyt semmilyen háborús erőfeszítésre. Az amerikai internálótáborokkal kapcsolatban, csak annyit, hogy :"Tőke és fasizmus jegyesek".
9. A német kormány miért internálta a zsidókat táborokba?
Úgy tekintették, hogy a zsidók a nemzet biztonságára közvetlen
veszélyt jelentenek (a kommunista felforgatók túlnyomórészt
zsidók voltak). Bár mindenki, aki gyaníthatóan veszélyeztette
a biztonságot ; nem csak a zsidók ;, ki volt téve az
internálás veszélyének.
Honnan tudták, hogy a kommunista felforgatók túlnyomóan zsidók voltak? Valahogy nehéz elképzelni, ahogy az SS kitölteti a kommunista párttal a kérdőíveket, hogy ki a zsidó. Amúgy nem léteztek kommunista felforgatók, mivel a kommunista párt tagjait már jóval a háború megkezdése előtt koncentrációs táborba zárták. A Reichstag-ot is nácik gyújtották fel, amit a kommunistákra fogtak. A kristályéjszakát is nácik szervezték, nem beszélve a hosszú kések éjszakájáról.
10. Milyen ellenséges intézkedéseket tett már 1933-ban a
világzsidóság Németország ellen?
1933 márciusában a nemzetközi zsidó szervezetek nemzetközi
bojkottot hirdettek a német árucikkek ellen.
A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy nyíltan a zsidók kiirtására úszító diktátor hazájának a nemzeti jövedelmét többen nem kívánják gyarapítani. Ez a pont egyébként tükrözi, hogy a "66 kérdés..." c. iromány célja nem csak a holocaust tényének cáfolása, hanem a zsidóság és a nemzetközi munkásmozgalom elleni propaganda.
11. A világ zsidósága ;hadat üzent Németországnak;?
Igen. Az újságok erről szerte a világon beszámoltak. Például a
London Daily Express (1933. március 24.) az első oldalon
bejelentette, hogy ;Júdea hadat üzen Németországnak;.
Júdea nevű ország nem létezett. Ráadásul Németország is kilépett a Népszövetségből, tehát lényegében az sem létezett. A London Daily Express szenzációhajhász szalagcíme pedig elég szerény háborús ok. Ennél a németek 1939 szeptember elsején sokkal jobbat kreáltak maguknak (ld. gleiwitzi incidens).
12. Ez a ;haláltábor;-történetek kezdete előtt vagy után volt?
Évekkel a ;haláltábor;-történetek kezdete előtt volt, melyek
1941-42-ben kezdtek feltűnni.
Ennek szintén semmi köze a holocaust cáfolásához.
13. Melyik országnak tulajdonítják a polgári lakosság első
tömeges bombázását?
Nagy-Britanniának ; 1940. május 11-én.
A "furcsa háború" idejét eltük. A briteknek eszük ágában se volt akár csak kővel dobálózni sem, hiszen gyáva módon minden egyezményt megszegve sorsára hagyták Lengyelországot, majd később a franciákat is, mikor hazamenekültek Dunkerque-ből. A harcászati cselekmények csak akkor indultak be, mikor a Luftwaffe már aktívan bombázta Anglia városait. Valószínűleg az évszám és az esemény egyszerű hasraütéssel keletkezett, és soha nem is történt meg.
14. Hány ;gázkamra; volt Auschwitzban, amelyekben embereket
gyilkoltak meg?
Egy sem.
Ez csak kérdés és válasz, amely nem bizonyít semmit. Legalább egy indoklást elvártam volna.
15. Hány zsidó élt azokon a területeken, amelyek német
megszállás alá kerültek a háború alatt?
Kevesebb, mint hatmillió.
Szerintem kedves fasiszta bőrfejű barátaink nem mentek vissza időgéppel az akkori Európába, és kezdtek átfogó kontinens jellegű népszámlálásba, hogy megállapítsák a zsidók számát. Maradjunk abban, hogy ez a szám egyszerűen hazugság. Azonkívül megint fel lehet tenni a kérdést, hogy ez a statisztika a zsidó szót fajilag vagy vallásilag értelmezi?
16. Ha Európa zsidóságát nem semmisítették meg a nácik, akkor
mi történt velük?
A háborút zsidók milliói élték túl Európában. Több százezer
(talán másfélmillió) halt meg a háború alatt különféle
okokból, a többi Palesztinába, az Egyesült Államokba és más
országokba emigrált. A háború után még több zsidó hagyta el
Európát.
A kérdés első fele még mindig defektes. A krematóriumok kapacitásának és a vörös hadseregnek köszönhetően zsidók milliói valóban túlélték a holocaustot, akik előszeretettel hagyhatták el szenvedéseik színhelyét. De a megsemmisítettek számán ez mit sem változtat.
17. Hány zsidó menekült el, és hányat evakuáltak mélyen a
Szovjetunió belső területeire?
Több mint kétmilliónyian menekültek el vagy evakuálták őket az
oroszok 1941-1942-ben. Tehát ezek a zsidók sohasem voltak
német irányítás alatt.
A kitelepített zsidók számától nem függ a maradottak meggyilkolásának száma. Amúgy meg miért kardoskodnak a nemzetközi jobboldali szervezetek a szovjet emlékművek ellen, ha azok 2 milliónyi zsidót mentettek meg a német megszállás borzalmaitól?
18. A háborút megelőzően hány zsidó emigrált Európából, ami
által kívül estek azon, hogy a németek elérhessék őket?
Talán egymillió (ezek között nem szerepelnek azok, akiket a
Szovjetunió felszívott).
Nem hiszem, hogy bárki strigulázta volna a határátkelőknél az emigrált zsidók számát. Jelen esetben is igaz, hogy az emigrált zsidók számától nem függ a maradottak meggyilkolásának száma.
19. Ha Auschwitz nem megsemmisítő-tábor volt, akkor Rudolf
Höss, a tábor akkori parancsnoka miért vallott úgy, hogy az
volt?
Brit katonai rendészek kínozták, mint azt az egyik kínzója
később beismerte.
Csupán azt ismerte be a "kínzó", hogy a letartoztatásakor megverték, vallomáskicsikarásról szó nincs. Rudolf Höss átfogó vallomást írt a cellájában. A nürnbergi per koronatanúja volt, a nemzetközi teljesen nyílvános katonai bíróság előtt is vallomást tett, ha esetleg kínozták volna, ott nyugodtan tagadhatott volna, azonban a vallomásával aláírta a saját és sok társa halálos ítéletét.
20. Léteznek-e bizonyítékok azokra az amerikai, brit és
szovjet intézkedésekre, hogy német foglyokat kínozzanak, és
hogy csikarjanak ki belőlük ;vallomásokat;, melyeket a
nürnbergi és más perekben fel lehet használni?
Igen. A kínzást széles körben alkalmazták, hogy hamis
;bizonyítékokhoz; juthassanak ezen a hírhedt nürnbergi
bíróságon, és más, háború utáni ;háborús bűnösök;
tárgyalásain.
1. Ha esetlegesen is történtek kínzások, valószínűleg sosem derült volna ki, így a szélsőjobbos eszmefuttatás abszolút feltételezésen alapul.
2. Számtalan tanúnak kellett megjelenni a nemzetközi katonai bíróság előtt, ahol az esetleges kínzással kicsikart vallomásokat nyugodtan visszavonhatták volna az érintettek.
3. Semmi szükség nem volt a nácik önmaguk elleni terhelő vallomásra, volt elég a sértettek részéről.
21. Hogyan válik ma a zsidók előnyére a holokauszt-történet?
Segíti a zsidót, mint csoportot, a kritikák ellen. Mint
egyfajta szekuláris vallás, érzelmi köteléket biztosít a
zsidók és vezetőik között. Hatalmas eszköz ez a zsidó
pénzgyűjtő-kampányokon, és ezzel igazolják az USA Izraelnek
küldött segélyeit.
Ez a kérdés önmagában igazolja, hogy az alapiromány célja nem csak a holocaust tagadása, hanem az antiszemitizmus propagálása.
22. Hogyan válik Izrael állam előnyére?
Igazolja a dollármilliárdokat, melyet Németország jóvátétel
címén fizetett Izraelnek és sok más egyéni ;túlélőnek;. A
cionista/izraeli lobbi arra használja, hogy a Közel-Keleten
Izrael-barát külpolitikát diktáljon Amerikának, és hogy az
amerikai adófizetők pénzét Izraelbe irányítsa, mely évi több
milliárd dollárra rúg.
Ez a kérdés önmagában igazolja, hogy az alapiromány célja nem csak a holocaust tagadása, hanem az antiszemitizmus propagálása. Ráadásul ez a kérdés szinte ugyanaz, mint az előző.
23. Hogyan használja sok keresztény lelkész?
A holokauszt-történet felidézésével igazolják azt az
ótestamentumi tézist, hogy a zsidó szent és örökké üldözött
;kiválasztott nép;.
Ez a kérdés önmagában igazolja, hogy az alapiromány célja nem csak a holocaust tagadása, hanem az antiszemitizmus propagálása.
24. Hogyan vált a kommunisták előnyére?
Elterelte a figyelmet a szovjet háborús uszításról és
atrocitásokról a második világháború előtt, alatt és után.
A Vörös Hadsereg honvédő háborút folytatott, több tízmillió katona vett részt a harcokban, természetes, hogy köztük is voltak barbár elemek. Azonban az átlagpopulációra jellemző bűnözési ráta semmivel sem magasabb, mint a Vörös Hadsereg katonáié, csak mivel ugyanazt az egyenruhát viselték, mint deviáns társaik, ezért az a képzet társult hozzájuk, hogy minden orosz katona nőket erőszakol stb...Mindenképp megjegyzendő, hogy az Egyesült Államokban egy hét alatt annyi nőt erőszakolnak meg, mint a szovjet hadsereg a világháború alatt. Az orosz hadseregben nem létezett olyan parancsra cselekvő alakulat, amelynek célja kizárólag a hátország lakosságának terrorizálása (utalva itt a német Einsatzgruppen-re).
25. Hogyan válik Nagy-Britannia előnyére?
Nagyjából ugyanúgy, ahogy a Szovjetuniónak.
A honvédelem nem számít atrocitásnak, sem háborús uszításnak.
26. Van rá valamilyen bizonyíték, hogy Hitler elrendelte a
zsidók tömeges megsemmisítését?
Nincs.
Az lenne a meglepő, ha lenne. A németek gonoszak voltak, erkölcsileg romlottak, de semmiképp sem hülyék. Ha lettek volna is iratok, bizonyára úgy kezelték volna, mint a hímestojást, és szorult helyzetben pillanatok alatt megsemmisítették volna. A népirtás nem igényel bürokráciát, sőt hátráltató tényező.
27. Milyen gázt használtak a német háborús koncentrációs
táborokban?
Hidrocianid gázt ; Zyklon-B-t ;, a kereskedelmi forgalomban
lévő rovarirtót, amit Európában széles körben használtak.
És ezenkívül sok más gáz és módszer szóba került. A kérdés önmagában nem cáfolja a holocaustot.
28. Milyen célból gyártották a Zyclon-B-t?
A Zyklon-B rovarirtó volt, melyet a ruhák és lakókörletek
fertőtlenítésére használtak, hogy a tífuszhordozó tetveket és
más rovarokat kiirtsák.
A felsorolásból kimaradtak a zsidók, a hadifoglyok, cigányok, homoszexuálisok....
29. Alkalmas ez a termék a tömeges megsemmisítésre?
Nem. Ha a nácik mérges gázt szándékoztak volna használni az
emberek kiirtására, sokkal hatékonyabb termékek álltak volna
rendelkezésre. A Zyklon lassan ható fertőtlenítőszer.
A kérdés feltevője valószínűleg sohasem szagolt mélyet a hidrogén-cianidból, tudhatná, hogy rögtön öl. Ez jellemző a ciánvegyületekre, nem véletlenül hordott magánál a legtöbb náci tiszt ciánkapszulát (mint Heinrich Himmler, aki azt elharapva előbb halt meg, mielőtt a földre rogyott volna.)
30. Mennyi időbe kerül a terület kiszellőztetése, miután
Zyklon-B-vel fertőtlenítettek?
Normális körülmények közt 20 órába. Az egész folyamat nagyon
bonyolult és veszélyes. Gázálarcot kell használni, és csak
szakképzett technikusokat alkalmaznak.
Persze nem árt, ha van egy kiváló német technikájú ventillációs rendszerünk, ami megkönnyíti a dolgot. Ami igaz a válaszból az a gázálarc használata, amit szemtanúk megerősítenek. Amúgy emberek terelésére, ajtók bezárására, gombok nyomkodására és halottak cipelésére egyáltalán nem alkalmaznak technikusokat.
31. Höss, Auschwitz parancsnoka azt mondta, hogy emberei tíz
perccel az után, hogy az áldozatok meghaltak, bementek a
;gázkamrákba;, hogy a holttesteket eltávolítsák. Ez mivel
magyarázható?
Nem magyarázható semmivel, mert ha úgy tettek volna, akkor
ugyanarra a sorsra jutottak volna, mint ;elgázosított;
áldozataik.
A gázálarc és a ventillációs rendszerek miatt tíz perc ezek szerint elég volt. Amúgy a műveleteket -kényszerből- zsidó Sonderkommando végezte, az SS-t valószínűleg nem érdekelték az ezen emberekkel szembeni foglalkozásegészségügyi előírások.
32. Höss azt mondta ;vallomásában;, hogy emberei
cigarettáztak, miközben kivonszolták a holttesteket a
gázkamrákból az ;elgázosítás; után tíz perccel. A Zyklon-B nem
robbanásveszélyes?
De igen. Höss vallomása nyilvánvalóan hamis.
Nem lehet halottat cipelni és cigarettázni egyszerre. Két egyszerű magyarázat van: a gáz vagy elillant addigra, vagy az SS személyzetre célzott, akik a gázkamrákon kívülről csak figyelték illetve irányították az eseményeket.
33. Mi volt a pontos folyamata annak, amit a nácik állítólag
használtak a zsidók megsemmisítésére?
A történetek gázzal töltött bádogdobozok a tetőn lévő lyukon
keresztüli bedobásától a zuhanyzórózsán keresztül eljuttatott
csővezetékes gázig mindenről szólnak; ;gőzkamrákról;,
áramütést mérő gépekről stb. Milliókról állítják, hogy így
ölték meg őket.
Európa szerte számos haláltábor létezett, mindegyik több krematóriummal. A nácik többféle technikát használtak, annál többet kipróbáltak a tömeges emberpusztításra. Említhetnénk még a nyomáskamrákat, a röntgensugárzást, de a teherautókat is, amelyek kipufogógázát vezették vissza hátra az utastérbe.
34. Hogyan volt lehetséges egy tömeges megsemmisítési
programot titokban tartani azoktól, akiknek meggyilkolását
tervbe vették?
Nem lehetett volna titokban tartani. Tény az, hogy nem voltak
tömeges elgázosítások. A megsemmisítés-történetek háborús
atrocitáspropagandaként keletkeztek.
A koncentrációs tábor lakó és megsemmisítő helységei egymástól teljesen szegregálva voltak. A szökés szinte lehetetlen volt, a pletykákat senki nem hitte volna el. Az ellenállás teljesen felesleges lett volna. Kivétel a Sobibor-i haláltábor, ahonnan számos fogoly sikeresen kitört, a történetük mai napig fennmaradt és megfilmesítésre került.
35. Ha a kivégzésre váró zsidók tudták, hogy mi vár rájuk,
miért nem szálltak szembe a németekkel?
Azért nem szálltak szembe, mert nem hitték, hogy meg akarják
ölni őket.
A legtöbb embert az érkezése pillanatában a szelektálás után rögtön elgázosították. A hely nevét se tudták, hol vannak, nemhogy a gázkamrák létéről információt nyerhettek volna. A kérdés többi részére az előző pontban már válaszoltunk.
36. Körülbelül hány zsidó halt meg koncentrációs táborokban?
Szakértői becslések szerint 300 000 és 500 000 közé tehető.
A ma élő szélsőjobboldali uszítók nem számítanak olyan szakértőknek, mint az akkori időben tevékenykedő nemzetközi katonai bíróság és a szövetséges hadsereg nyomozó hatóságai.
37. Hogyan haltak meg?
Főleg a kiújuló tífuszjárványoktól, melyek a háborúsújtott
Európában pusztítottak a háború alatt, valamint az éhínségtől
és az orvosi ellátás hiányától a konfliktus utolsó
hónapjaiban, amikor a szövetségesek bombázásai valójában
minden köz- és vasúti szállítást megbénítottak.
És minden más egyébtől, amit eddig felsoroltunk. Ráadásul a krematóriumok száma is túl nagy ahhoz, hogy csupán a betegségben elhunytak elégetésére üzemeltessék.
38. Mi a tífusz?
Ez a betegség mindig akkor tűnik fel, amikor egészségtelen
körülmények között sok ember van összezsúfolva. Haj- és
ruhatetű terjeszti. Ironikus, de ha a németek több Zyklon-B-t
használtak volna, több zsidó élhette volna túl a táborokat.
No comment.
39. Mi a különbség, ha hatmillió vagy 300 000 zsidó halt meg a
második világháború alatt?
5 700 000.
Ezzel a válasszal tökéletesen egyetértek.
40. Egyes zsidó ;haláltábor;-túlélők azt mondják, hogy látták,
ahogy a holttesteket egy gödörbe dobják és elégetik. Mennyi
tüzelőanyag lett volna szükséges ehhez?
Sokkal több, mint amennyihez a németek hozzáfértek, mivel
jelentős tüzelőanyag-hiány volt a háború alatt.
Nemcsak túlélők mondják és látták, hanem fényképek is igazolták az égetőgödröket. Természetesen égetőanyaghiány is volt, de ez nem jelenti azt, hogy nem is létezett.
41. El lehet-e égetni a holttesteket gödrökben?
Nem. Oxigénhiány miatt lehetetlen, hogy a lángok az emberi
testet teljesen elemésszék ily módon.
Nem volt szükséges a testek teljes elégetése. A hamvak és egyéb maradványok elföldelhetők, vagy folyókba önthetők. Amúgy a fényképek bizonyítják, hogy a gödrökben holttesteket égetnek.
42. Holokauszt-történészek azt állítják, hogy a nácik kb. tíz
perc alatt el tudták égetni a hullákat. Mennyi időbe kerül egy
holttestet elhamvasztani, hivatásos krematóriumi dolgozók
szerint?
Kb. másfél órába, habár a nagyobb csontok további feldolgozást
igényelnek.
A haláltáborok krematórium-komplexumai nem hasonlítanak a hétköznapi hamvasztásnál használt berendezésekhez. Ezek hatalmas, több családi ház méretű krematóriumok voltak, sokkal nagyobb kapacitással a megszokottnál.
43. Miért voltak a német koncentrációs táborokban
krematóriumok?
Hogy az ott meghaltak testétől hatékonyan és egészséges módon
váljanak meg.
A kérdés írója feltételezi, hogy csak a beteg elhunytakat égették el. Az még igaz, hogy egészséges módszer lenne, hiszen a tömeges járványok ezzel gátolhatók, de a holocaust létét nem cáfolja.
44. Ha a német terület táboraiban lévő összes krematórium
kapacitásának száz százalékát vesszük, legfeljebb mekkora
nagyságrendű holttestet tudtak volna elhamvasztani az egész
időszak alatt, amikor ezek a krematóriumok működésben voltak?
Kb. 430 600-at.
A kérdés megválaszolásához szükség van a krematóriumok számára, ezt be kell szorozni az időegység alatt elégethető emberek számával és ezt ismét felszorozni az idővel, amíg a népírtás tartott. A kérdés írójának valószínűleg nincs megbízható információja a náci haláliparról , mint ahogy valószínűleg a világon senkinek sincs.A krematóriumok száma kérdéses, hiszen a visszavonuló német csapatok sokat megsemmisítettek. Az egyes krematóriumok kapacitását is csak tippelni lehet, hiszen ezekhez hasonlóak nem működtek soha sehol. Hogy a népírtást mikor kezdték el és hagyták abba, illetve, hogy egyes krematóriumok mikor épültek, arra pláne nincs megbízható információ. A számbeli tévedés mértéke nagyságrendekkel mérhető.
45. A krematóriumok kemencéit lehet-e mindenkor száz
százalékosan működtetni?
Nem. Már a mindenkori ötven százalékos becslés is nagyvonalú
(napi tizenkét óra). A krematóriumkemencéket alaposan és
rendszeresen tisztítani kell, ha jelentős terhelés alatt
vannak.
Minthogy a náci krematóriumok nem olyanok, mint a hétköznapi civil hamvasztó berendezések, így azok kapacitásáról is elég nagyképűség nyilatkozni.
46. Egy elhamvasztott holttest után mennyi hamu marad?
Miután minden csontot ledaráltak, kb. egy cipős doboznyi.
Ez a kérdés előreutalás a következőre, így is növelvén azok számát, hogy többnek látszódjon a holocaust-ellenes érvek száma.
47. Ha a nácik hatmillió zsidót elhamvasztottak, mi történt a
hamuval?
Ez még ;megválaszolásra; vár. Hatmillió holttest sok tonna
hamut tett volna ki, és még sincs bizonyíték semmilyen nagy
hamulerakóhelyre.
Nincs itt semmi rejtély. A nácik a hamut folyókba öntötték.
48. Mutatják-e megsemmisítés bizonyítékát Auschwitzról a
szövetségesek háborús légi felderítő képei arról (akkor
készültek, amikor a ;gázkamrák; és krematóriumok teljes gőzzel
dolgoztak)?
Nem. Valójában ezek a fényképek még csak nyomát sem mutatják
az óriási mennyiségű füstnek, amely állítólag állandóan a
tábor fölött lebegett, és a ;nyílt gödröknek; sem mutatják
bizonyítékát, amelyekben a hullákat állítólag elégették.
A tanúvallomások igazolják a füstöt, és ennek jelenlétéről nem is érdemes vitatkozni. Ha a holocaust-tagadók nem ismerik el, hogy volt füst, akkor ellentmondanak önmagukkal, mikor a tífuszos holttestek egészséges eliminálásáról beszélnek. Hogy a légi felvételeken valójában nincs füst, az megint csak kérdés. Mindenesetre nem hallhattunk erről soha független szakértőt nyilatkozni. Ráadásul egyetlenegy bíróság sem tekintene bizonyítéknak légi felvételt csak azért, mert nem mutat füstöt.
49. Mi volt a fő lényege az 1935-ös ;nürnbergi törvényeknek;?
Megtiltotta a házasságot és a nemi kapcsolatot a németek és a
zsidók között, hasonlóan azokhoz a törvényekhez, amik ma
Izraelben vannak érvényben.
Csakhogy a náci irodalom és ideológia nemcsak az önmagában is szégyenteljes nürnbergi törvényekből áll. Hitler nyíltan szónokolt a zsidók kiirtásáról. A fajelmélet szintén kiirtandó és szolga népekről beszél. Hitler szerint a magyar a szolga népek közé tartozik. Más jellegű törvények is születtek, például az egyetemi oktatók, hallagtók és közszereplők faji arányára vonatkozóan. Ezen törvények miatt rengeteg zsidó vesztette el a munkáját, nem tanulhatott tovább, vagy bocsátották el állásából, ellehetetlenítve ezzel az életét.
50. Voltak-e Amerikában a nürnbergi törvényekhez hasonló
törvények?
Évekkel Hitler Harmadik Birodalma előtt az USA legtöbb állama
hatályba léptetett olyan törvényeket, amelyek tiltották a
házasságot a különböző fajok között.
Tőke és fasizmus jegyesek.
51. Milyen jelentést küldött a Nemzetközi Vöröskereszt a
;holokauszt;-kérdéssel kapcsolatban?
A Vöröskereszt 1944 szeptemberében tett auschwitzi
látogatásakor készült hivatalos jelentésében rámutatott, hogy
az internáltaknak engedélyezték, hogy csomagot kapjanak, és
hogy a gázkamrákról szóló szóbeszédet nem tudják igazolni.
Egy ilyen látogatásra a nácik könnyen fel tudtak készülni. Kirakatbarakkokat hozhattak létre, a transzportokból kiszelektált gyanútlan egészséges foglyokkal, akik rendes élelmet kaphattak, csomagokat küldhettek...
52. Mi volt a Vatikán szerepe akkor, amikor állítólag
hatmillió zsidót megsemmisítettek?
Ha lett volna terv a megsemmisítésre, a Vatikán helyzeténél
fogva minden bizonnyal tudott volna róla. De mivel nem volt,
így a Vatikánnak semmi oka nem volt, hogy ellene szóljon, és
nem is tette.
A Vatikánnak ehhez semmi köze, egyáltalán nem kellett volna tudnia a népírtásról, ha mégis, akkor sem állt volna hatalmában cselekedni. Egyedül az egyesített szövetséges haderő tudta megállítani a borzalmakat.
53. Milyen bizonyíték van arra, hogy Hitlernek tudomása volt
egy folyamatban levő zsidókat megsemmisítő programról?
Semmilyen.
Berlin ostroma hetekig eltartott, ez alatt az idő alatt hatalmas mennyiségű dokumentumhalmaz válhatott a lángok martalékává, feltételezve, hogy írásos parancsok és tervek alapján történt a népírtás megszervezése. A gyilkosságra felbújtó parancsok szóban is kiadhatók. A transzportok szervezése, krematóriumépítés, Zyklon-B beszerzés, táborok létrehozása, parancsnokok kinevezése stb... önmagukban nem igazolják a holocaustot, de így egyszerre egy időben és egy helyen már igen.
54. Együttműködtek-e a nácik a cionistákkal?
Hitler kormánya már 1933-ban aláírt egy egyezményt a
cionistákkal, amely lehetővé tette, hogy a zsidók
Németországból Palesztinába vándoroljanak, és nagymennyiségű
tőkét vihessenek magukkal.
A náci kormány "nagylelkűen" megengedte, hogy a munkájukból eltávolított és szakmailag lehetetlenné tett nemzetközileg elismert írók, tudósok, orvosok, színészek...és más hétköznapi kifosztott, megvert, emberségükben megalázott emberek elmenekülhessenek az országból.
55. Hogyan halt meg Anna Frank?
Miután túlélte az auschwitzi internálást, a bergen-belseni
táborban tífuszban halt meg néhány héttel a háború vége előtt.
A haláltáborokban nem volt törvényszerű, hogy mindenkinek meg kell halnia. Szükség volt orvosokra és egyéb hiányszakmák jeles képviselőire, akiket a nácik életben hagytak, hogy nekik dolgozzanak. Az, hogy Anna Frank tífuszban halt meg, nem igazolja a holocaust nemlétét.
56. Az Anna Frank naplója hiteles?
Nem. A francia dr. Robert Faurisson által összegyűjtött
bizonyítékok megállapítják, hogy a híres napló irodalmi kacsa.
A válasz nem tér ki, hogy mik ezek a bizonyítékok, így nem is fogadható el. Amúgy sincs köze a holocaust létéhez-nemlétéhez.
57. Mi a helyzet a felszabadított német táborokban készített
jól ismert fényképekkel és filmekkel, melyeken lesoványodott
hullahalmok láthatók. Ezek hamisak?
A fényképek hamisíthatók, de sokkal könnyebb egyszerűen
félrevezető felirattal ellátni egy fényképet, vagy félrevezető
kommentárral bemutatni egy filmet. A lesoványodott hullahalmok
nem jelentik, hogy ezeket az embereket ;elgázosították; vagy
szándékosan halálra éheztették. Valójában a tomboló járvány
vagy a háború vége felé jelentkező élelmiszerhiány miatti
éhezés tragikus áldozatai voltak.
A fényképek önmagukban tényleg nem bizonyítékok, de kiegészítve a tanúvallomásokkal, és a többi bizonytékkal már teljessé teszik a képet.
58. Kitől ered a ;genocídium; kifejezés?
Rafael Lemkin lengyel zsidótól, egy 1944-ben kiadott könyv
szerint.
Rendben. Ez a kérdés is csak félrebeszélés, hogy többnek tűnjön a holocaust elleni indokok száma.
59. Az olyan filmek, mint a ;Schindler listája; vagy a ;Háború
szele; dokumentumfilmek?
Nem. Az ilyen filmek történelmileg gyengén megalapozott
regényszerű megfilmesítések. Sajnos túlontúl sokan elfogadják
ezeket, mint pontos történelmi bemutatást.
A Schindler listájában bemutatott események tanúk elbeszélései alapján kerültek megfilmesítésre. Az Amon Goeth táborparancsnokról fennmaradt képek jelenetei (puskával cigizik az erkélyen, fehér lovon közlekedik...) szintén benn vannak a filmben.
60. Hány könyvet adtak ki, melyek megcáfolják a szabványos
;holokauszt;-történet egyes részeit?
Több tucatot. Még több van kiadás alatt.
És ennél sokkal több könyv és film létezik, amely igazolja.
61. Mi történt, amikor az Institute for Historical Review 50 000 dollárt
ajánlott annak, aki be tudja bizonyítani, hogy a
zsidókat elgázosították Auschwitzban?
Nem nyújtottak be bizonyítékot a jutalomért, de az intézmény
ellen 17 millió dolláros kártérítési pert indított egy korábbi
auschwitzi táborlakó, Mel Mermelstein, aki azt állította, hogy
a jutalom felajánlása alvászavarokhoz vezette és az üzleti
élete veszteséget szenvedett, valamint, hogy a felajánlás a
;megállapított tények ártalmas tagadását; képviselte.
Valószínűleg komoly szakemberek nem is hallottak róla. Ha szerettek volna bizonyítékot benyújtani, akkor a kártérítési per miatt nyílván nem is lehetett. Ráadásul a benyújtott bizonyítékokat az IHR munkatársai nyílván hamisnak titulálták volna.
A 66 kérdés és válasz a holokausztról újabb változatában
(2000. április) a 61. kérdés megváltozott (a fordító):
61. A holokauszt-történettel szembeni szkepticizmus csökkent-e
vagy nőtt az utóbbi években?
Kétségtelenül nőtt. Egyre több ;főáramlatú; történész ad
hangot szkepticizmusának kulcsfontosságú
holokauszt-állításokkal kapcsolatosan. A revizionisták is
egyre több országban egyre több hivatalos és félhivatalos
támogatásra lelnek.
Ahogy múlik az idő, úgy halnak meg a holocaust túlélői. A történelem ennél fogva egyre könnyebben hamisítható.
62. Mi a helyzet azzal a váddal, hogy azok, akik
megkérdőjelezik a holokauszt-történetet, egyszerűen
antiszemiták vagy neonácik?
Ezt a rágalmazást arra tervezték, hogy eltereljék a figyelmet
a tényekről és a becsületes vitákról. A tudósok, akik cáfolják
a holokauszt-történet állításait, minden fajban és
etnikai-vallási csoportban megtalálhatók (a zsidók között is).
Nincs összefüggés a ;holokauszt;-cáfolás és az antiszemitizmus
vagy neonácizmus között. Növekvő számú zsidó tudós nyíltan
elismeri a bizonyítékok hiányát a kulcsfontosságú
holokauszt-állításokkal kapcsolatosan.
Igenis van összefüggés a revizionizmus és a neonácizmus között. A neonácizmus legalizálásának legfontosabb alapköve a revizionizmus, a holocaust tagadása. Nem az a "becsületes vita", hogy minden bizonyítékot hamisítványnak, minden tanúvallomást hazugságnak tekintünk. A revizionistákhoz hasonló történelemhamisítók miatt a tudományok e területe a mindennapi átlagember számára teljesen hiteltelenné válik, hiszen bárki kitalálhat bármilyen eseményt bármilyen évszámmal, és azt tényként közzétéve sokakat meggyőzhet igazáról, hisz azt ellenőrizni nem lehet.
63. Mi történt azokkal a ;revizionista; történészekkel, akik
kétségbe vonták a holokauszt-történetet?
Rágalomhadjáratot indítottak ellenük, elvesztették akadémikus
állásukat, nyugdíjukat, tulajdonaikat megrongálták, és fizikai
erőszakot alkalmaztak velük szemben.
Valószínűleg előfordulhattak atrocitások, de ezen eszmék terjesztői szélsőjobboldali nacionálsoviniszta emberek, akik egy civilizált országban nem kapnak megbecsülést, nemhogy katedrát.
64. Hogyan vált az Institute for Historical Review áldozattá,
mert olyan könyveket és cikkeket publikál, melyek vitatják a
holokauszt-állításokat?
Az IHR-t ; egy vezető revizionista történelmi kutató- és
kiadóközpontot ; háromszor ért bombatámadás. 1984. július 4-én
felgyújtották és porig égett. Dolgozói számos halálos
fenyegetést kaptak. Az IHR-rel és a
holokauszt-revizionistákkal a média túlnyomórészt ellenségesen
bánik.
Ennek szintén semmi köze a holocaust-hoz.
65. Miért van oly kevéssé publikálva a revizionista nézet?
Mert politikai okokból az uralkodó osztály nem akar mélyebb
tárgyalásokba bocsátkozni a holokauszt-történetet övező
tényekről.
A nácik, amikor uralkodó osztály voltak, szintén nem akartak tárgyalásba bocsátkozni senkivel. Inkább elpusztítottak másokat, és amikor erre már képtelenek voltak, akkor önmagukat. A holokauszt-történetet övező tényekről pedig nem az uralkodó osztályoknak és a revizionistáknak kell vitázniuk, hanem a nemzetközi katonai bíróságnak, az ügyben megbízott nyomozó hatóságoknak, a szemtanúknak, az elkövetőknek, és mindenkinek akiket a népírtás személyesen érintett.
66. Hol kaphatok több információt a holokauszt-történet ;másik
oldaláról;, valamint a második világháború történelmi
revizionizmusának más területeit érintő tényekről?
Az Institute for Historical Review, P. O. Box 2739, Newport
Beach, CA 92659, széles választékban kínál könyveket,
kazettákat, videókat fontos történelmi témákról. Látogassa meg
weblapunkat: http://www.ihr.org/
És ezenkívül történelemhamisítást találhat még a HírTv, EchoTv műsoraiban és az egész kapitalista médiában. Bár ezek nem terjednek ki a holocaust-ra, hisz ezt szerencsére törvény tiltja. De ennek ellenére a számtalan emberéletet követelő háborúinkért felelős királyainkat dicsőítik. Az elnyomó feudális rendszer jelképeit, mint a szent korona tisztelik. A magyar náci szervezetek jelképeinke alapját szolgáló Árpád-sávos zászlót magasan lobogtatják, a betiltott nyilas szimbólumokhoz kísértetiesen hasonlókat kreálnak, az őseink zsákmányszerző-népírtó hadjáratait kalandozásnak titulálják, ezek vezetőíről heroikus legendákat mesélnek.
Mint olvashatták, a holocaust-tagadók 66 kérdése és válasza mind cáfolható, és egyszerűen magyarázható. Ne felejtsük el, hogy kérdések elég kis hányada - a 66-ból mindössze 19 - foglalkozik a holocaust nemlétének gyanújával, az összes többi csak antiszemita, antikommunista, és nyugatellenes propaganda, valamint felesleges hablaty, hogy minél többnek tűnjön az amúgy csekély számú évek sora.
